HÁT MEDDIG?! (PĂI, PÂNĂ CÂND?!)
Cosmin P. Zaharia önálló estje
Tudnunk kellene megtanulni, vagy legalább megpróbálni tudatosítani magunkban, hogy a létünk, az élethez való ragaszkodásunk, az emberi mivoltunk, nem anyagi javainkból ered, nem egy darab márkás rongy, nem egy rakás négy kerékre erősített bádogkupac, nem egy kastély képezik az identitásunkat, hanem, ami igazán számít e tekintetben, az nem más, mint a lelkünk erkölcsi és szellemi gazdagsága, amit sajnos hajlamosak vagyunk mellőzni, elrejteni, elfojtani, vagy egyszerűen szégyelljük vállalni, életben tartan, fénylő nappá tenni...
Az egyszemélyes előadás Imants Ziedonis Epifániák című kötete nyomán készült. Célja azon alapelvek ábrázolása, melyek helytől és időtől függetlenül, minden közösség pilléreit hivatottak alkotni, ugyanis a közösség - az ember - fő alkotóeleme, minden esetben ugyanaz.
A természetesség színpadiassága és a szereplő életének eseményei mozaikszerűen kapcsolódnak össze és tárulnak a néző szemei elé, megfejtésre és értelmezésre várva.
U. I.: Figyelem! Önmagukra találhatnak a mozaik darabkáiban!
Északi Színház – Nagyterem, 19.00 óra
Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház (Kárpátalja - Ukrajna)
A. P. Cehov: EGYFELVONÁSOS KOMÉDIÁK (Trei piese scurte)
Rendezte: Vidnyánszky Attila
Az előadás román felirattal látható P { margin-bottom: 0.08in; }
„Öten játsszák el Csehov három jelenetét, amelyet szó szerint „keretbe foglalnak”, ugyanis a bemutatkozás – mint családi arcképcsarnok – egy képkeretben történik. Valóban az archetípusok famíliájával találkozunk, amely a mimusjátékokkal, vásári komédiákkal, a commedia dell’artéval, a cirkusz világával áll rokonságban. Ide tartoznak Csehov bohózatai. E műfajok előadásmódja a lehető legkomolyabb, tulajdonképpen a „lélektani realizmus” metódusa, és éppen ezáltal válnak a befejezések csattanóvá, váratlan poénokká.”